Ugrás a fő tartalomra

Epres mille feuille (krémes)

Epres mille feuille-t (ejtsd: mill följ) utoljára tavaly februárban ettem, ezért alig vártam, hogy megjöjjön az eper szezon és itthon is elkészíthessem. Tulajdonképpen a franciák krémeséről van szó, a neve is a leveles tészta sok rétegére utal (ezer levél). Lényege a kissé karamellizált leveles tészta, a vaníliakrém és persze a friss gyümölcs.

Recept: Az általam használt recept két főre való adagot ismertet, viszont én kisebb köröket szaggattam ki a tésztából, így több sütit alkottam. Arra nem vetemedtem, hogy itthon készítsek leveles tésztát, állítólag elég macerás, viszont a bolti is tökéletesen megtette. Ezt a bolti tésztát kellett kiszaggatni majd megsütni, kissé karamellizálni. A vaníliás krém zselatinnal készül, majd jöhet a rétegezés, tészta-krém-eper, és ezt annyiszor ismételjük, amilyen magas sütit szeretnénk. 

1, A kiengedett leveles tésztát lisztezzük majd nyújtjuk és tetszés szerinti körlapot szaggatunk ki belőle. Az én receptem 2X3 lapot ajánlott, de abból már 3 emeletes süti készül, amit nehéz lesz megenni ha nem sül elég laposra a tésztánk. Én 8 lapot készítettem, ezt lehetett egyesével vagy kettesével is használni.
2, A sütőt előmelegítjük 175 fokra. A tésztalapokat sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, vagy annak az aljára, kifordítva, hiszen a lapokra ismét sütőpapírt kell tennünk és egy másik tepsit, hogy ne emelkedjenek meg nagyon a lapok. 15 percig sütjük őket.
3, 15 perc után kivesszük a lapokat, megszórjuk porcukorral, majd 200 fokra visszatesszük, hogy a cukor rákaramellizálódjon. Akkor lesz jó, ha már szép barna a tetejük. (Na most a fedettség nélküli sütéstől nekem kissé megemelkedtek a lapok, ez nem tudom mennyire normális. Ha van olyan funkció a sütőben, márpedig szokott lenni, akkor állítsátok olyanra, ahol inkább csak a bent lévő dolog teteje sül. 
4, A kész lapokat kivesszük, hagyjuk hűlni. Jöhet a krém! A tejet és a tejszínt a vaníliarúd belsejével/vanilincukorral együtt feltesszük főlni. Közben a tojássárgáját a cukorral habosra keverjük. A felforrt tejhez apránként hozzákeverjük a tojást majd visszatesszük a tűzre, hogy együtt is rotyogjanak egy kicsit. Ha ezzel elkészültünk, akkor jöhet a zselatin.
5, A csomagolás alapján elkészítjük a zselatint, azt a krémhez keverjük, majd hagyjuk hűlni, szükség esetén a hűtőbe is berakhatjuk. A lényeg, hogy olyan állagot kapjon a krém, ami már nem folyik le a tésztáról.
6, Végül összeállíthatjuk a sütit. Ha laposabbak a lapjaink, akkor akár 3 réteget is készíthetünk tésztából, krémből és eperből. A tetejét porcukorral és eperrel díszítsük. Aki pedig hozzám hasonlóan könnyebben ehető sütit akar, az rusztikus módon egy tésztalapra halmozzon krémet, sok-sok epret és végül szórja meg porcukorral. Voilá! Kész is vagyunk. :)

Eredmény: Főleg azok fogják szeretni a mille feuille-t, aki a sima krémest is szeretik. A tésztája omlós, ropogós, mint egy jó leveles tészta, a krémje pedig szintén hasonló, mint a szimpla verzióé. Az eper az, ami megkoronázza az egész ízélményt. Nekem ugyanannyira bejött ez a verzió, mint a tavaly februárban evett cukrászdai alkotás. Nem a legegyszerűbb az elkészítése, főképp időigényes, mégis ajánlom, és időről időre én is neki fogok veselkedni, mert megéri! ;)

Hozzávalók (kb. 6-8 lap, azaz 3-4 süti):
  • 1 csomag leveles tészta
  • 2 evőkanál porcukor
  • 2 dl tejszín
  • 1,5 dl zsíros tej (3,5 %-os)
  • fél vaníliarúd/1 csomag vanilincukor, én Bourbon vaníliát használtam
  • 2 tojássárgája
  • 35 g cukor
  • zselatinlap (4 lap elegendő 500 ml folyadékhoz)
  • friss eper

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hagymás bab ~vega version~

Személy szerint mindig nagy élvezettel néztem, ahogy Bud Spencer falatozta (volna) a hagymás babot a Piedone filmekben. Imádom a chilis babot, ezt az ételt pedig valahogyan hasonlónak képzeltem el. Anyukám egyik nap elújságolta, hogy hagymás babot főzött otthon a családnak. Rögtön kedvet kaptam én is és elkészítettem egy könnyed, hús nélküli verzióját. ;) 1, Vegyünk egy nagyobb fej vöröshagymát, pucoljuk meg. Karikázzuk, kockázzuk fel igény szerinti méretűre. Tegyük fel kevés olajra, pároljuk, dinszteljük meg.  2, Pakoljunk rá egy konzervnyi vörösbabot kevés levével együtt. Jöhet rá a paradicsompüré, még kevés víz igény szerint.  3, Ízesítsük sóval, borssal, ételízesítővel, kevés cukorral. A legvégén hintsük meg chilivel. Forraljuk össze, tálaljuk. Nos, ennyi volt a nagy recept. Eredetileg valamilyen húsféle vagy szalonna is kell bele, úgy "emberesebb", de lássuk be, nyár van, ilyenkor jobban esik egy könnyedebb fogás. Nekem nagyon bejött a hagymás bab, finom ...

Modenai tészta

Nemrég az Il Trenoban ettem modenai tésztát, ami ugyan csirkehússal készült, de én most a "vega" verzióját készítettem el, szerintem így is nagyon finom lett. :) Recept : Tulajdonképpen ahány recept, annyiféle elkészítési módja van a tésztának. Én kettőből gyúrtam össze a számomra legmegfelelőbbet. Alul majd jelzem a pontos adagokat, elöljáróban annyit mondanék, hogy tészta, tejszín, fokhagyma, csemegekukorica, pirospaprika és chili kell hozzá. Az Il Treno gyorséttermeiben egy wokban összeforgatják a tésztát és a szószt, nagyjából ennyiből áll a fogás, hiszen náluk már előre el van készítve minden fontosabb hozzávaló. Érdekes ez a tészta, mert úgy mediterrán és csípős, hogy közben a pirospaprika miatt (számomra) magyaros ízvilágot idéz. Első lépésben főzzünk ki fusillit, orsót vagy bármilyen olaszosabb tésztát. Tegyük félre. Az apróra vágott fokhagymát kezdjük el egy lábasban kevés vajon párolni, majd adjuk hozzá a csemegekukoricát. Kevés párolás után jöhet a tejszín...

Paradicsomos-bazsalikomos pesto fusillivel

Íme egy újabb olasz gyöngyszem, a pesto, méghozzá fusillival! Egyszerűen elkészíthető és nagyon finom! Lássuk csak, hogyan! Recept : Egy kedves barátnőm, Anna ajánlotta a receptet, aminek nagyon örültem, ugyanis már régóta szerettem volna pestót csinálni, és egyébként is, odavagyok az olasz kajákért, erre gondolom már ti is rájöttetek. :P Olyan üveges pestót már ettem, de azt sem tésztán, hanem tejföllel hígítva zöldségekhez való mártogatósként. Finom volt, de először nem üvegeset akartam kóstolni, hanem valami háziasabb verziót. Na most a pesto az gyűjtőfogalom, olasz szószokat értünk alatta, és mint megtudtam, a pesto az a mozsár, amiben a hozzávalókat hagyományos módon kikeverik. A mozsárban törték, zúzták ugyanis össze anno a pesto alapanyagait, de gondolom még ma is csinálják így. Főleg a pesto alla genovese miatt, amiben fontos alapanyag a bazsalikom, az pedig nem érintkezhet fémmel, attól ugyanis megbarnul és "szénaíze" lesz. (Nem én találtam ki, tényleg ...